| Tát árvízvédelme II. ütem |
 |
 |
Az eddigi legnagyobb vízszintet megközelítő árhullám vonult le a Dunán 2006 áprilisában. A vízállás az esztergomi vízmércén csupán hét centiméterrel maradt el a 2002. évi legnagyobb vízszinttől. 2009 június-július havában újabb árhullám érte el a Dunát. A 2005. évben átadott, a települést északon elkerülő út-árvízvédelmi töltés már funkcionált, viszont a Kenyérmezei- és az Únyi-patak visszatöltésezései még nem készültek el, a községen belül ideiglenes védvonalak kiépítésére volt szükség. A település környezeti terhelését jelentősen csökkentette a korábban megvalósított fejlesztés. A közút és az árvízvédelmi töltés funkcióinak összevonása mind környezeti, mind gazdasági szempontból igen előnyös, de az Únyi-patak és a Kenyérmezei-patak hídjánál a folytonossági hiány megszűntetését nem oldott meg. A „Tát, Kenyérmezei- és Únyi-patak visszatöltésezése" című projekt közvetlenül Tát és Esztergom települést érinti, de az egész árvízvédelmi öblözet biztonságán javít. Összesen négy település érintett, kettő közülük -Esztergom és Tát - az esztergomi kistérséghez, a másik kettő - Tokod és Tokodaltáró - pedig a dorogi kistérséghez tartozik. A már megvalósult lépések és a folyamatban lévő törekvések A fejlesztést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt működő területi szervként - mint önálló jogi személy - az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyerte el. A projekt célja illeszkedik a Környezet és Energia Operatív Program „Vizeink jó kezelése" akciótervében meghatározott prioritás tengelyhez, azon belül a „jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása" intézkedéshez, illetve célkitűzéshez (KEOP-7.2.1.1. - 2008 - 0014 Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések). A tárgyi projekt a megfelelő engedélyekkel már rendelkezik. A kivitelezés 2010-ben kezdődik el, a megépített töltések átadása 2011 szeptemberére várható. Az Únyi-patak visszatöltésezése A10. sz. főutat tehermentesítő Tokod-Tát elkerülő út, ami az árvízvédelmi töltés szerepét is betölti, az Únyi-patakot keresztezi egy híddal. Az Únyi-patak mértékadó árvízszintjét a Duna visszaduzzasztása idézi elő. Az árvízvédelmi vonal folytonossága érdekében a patak bal partján mintegy 1530 m, a jobb parton 1143 m hosszban árvízvédelmi töltés épül ki a hídfőhöz csatlakozva. Azokon a szakaszokon, ahol a szerkezetes töltés építése a helyi adottságok figyelembevételével nem megvalósítható, területfeltöltés készül kötött anyagú vízzáró elemmel vagy mobil, illetve vasbeton fallal. Bizonyos területeken talajcserével történik majd a megfelelő műszaki védelem biztosítása. A kialakítás során mintegy 40.000 m3 kötött anyag és 140.000 m3 homokos kavics beépítése történik. Az Únyi-patak medre mintegy 420 m hosszan áthelyezésre kerül a megfelelő műszaki védelem biztosítása érdekében. A kivitelezés során 3 db zsilipet valamint egy szivornyát építenek ki. A projekt keretein belül további mederrendezés és belvízelvezetés valósul meg. A táti gátőrház felújítása is megtörténik. A Kenyérmezei-patak bal partjának visszatöltésezése: A Kenyérmezei-patak a táti Kis-Dunába torkollik. A patak vízjárására jellemző, hogy a nagy intenzitású záporok meredeken felfutó árhullámokat eredményeznek, ugyanakkor a dunai árvizek visszaduzzasztó hatása is jelentős. A Tát községet védő árvízvédelmi vonal folytonossága érdekében a patak bal partján árvízvédelmi töltés megépítése szükséges. A töltés a 10. sz. főutat tehermentesítő Tokod-Tát elkerülő útból fog kiindulni, ahhoz vízzáró módon a terepviszonyok figyelembe vételével 448 m hosszban kapcsolódik. A töltés koronaszintje MÁSz (mértékadó árvízszint)+1,20 m. A töltés szerkezetes kialakítású, a vízzáróságot kötött anyagból készülő vízzáró mag biztosítja. A kialakítás során mintegy 5.000 m3 kötött anyag és 6.500 m3 homokos kavics beépítése történik. Avisszatöltésezéssel megvalósuló eredmények A projekt által érintett négy település összlakossága megközelíti a 43.500 főt. Az elsődleges funkció, ami a visszatöltésezés legfontosabb célja egyben a térség megfelelő szintű árvízi biztonságának megteremtése. Megvalósul a beépített területek, ingatlanok, épületek, építmények, gépek, út- és vasútvonal hálózatok, közműhálózatok, stb. árvízvédelme, valamint a külterületi termelés és gazdálkodás is kiszámíthatóbbá válik az árvíz okozta károk elkerülésével. Az emberi értékek mellett a környezeti, ökológiai értékek is védelmet élveznek a projekt megvalósultával, számos ritka és védett növényfaj élettere válik biztosítottá, továbbá a terület zoológiai sokszínűségét is segíti a szivornya létrehozása. A kiépülő töltés alkalmat ad a szabadidős programok megvalósítására is. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működése Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területe 6370 km2, mely magába foglalja Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye egészét, illetve Vas és Veszprém megye északi részeit. Célja a kijelölt vízgyűjtő területen a vízállapotok optimális kezeléséhez szükséges feltételek megteremtése, a területen keletkező vízkárok elleni legnagyobb biztonság megvalósítása. Az igazgatóság meghatározó szerepet tölt be a vizek kártétele elleni védelemben. Ennek keretében kezeli, fenntartja és fejleszti a kizárólagos állami tulajdonban lévő vízfolyásokat, védelmi létesítményeket és szakmailag irányítja a vizek kártétele elleni védekezését. A BIOPETROL Kft. tevékenysége BIOPETROL Környezettechnikai Kft. egy 1991-ben alapított, 100 %-ban magyar tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozás. A cég a „Tát, Kenyérmezei- és Únyi-patak visszatöltésezése" című Európai Unió által támogatott projekt tervezési munkáit közbeszerzés útján nyerte el s végezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából. A kft. elkötelezettje a környezetvédelmi, természet¬védelmi és vízügyi feladatok komplex tervezési és kivitelezési munkálatainak. A természeti erőforrások gazdaságos felhasználása, a civilizációs ártalmak csökkentése és a növény- és állatvilág megóvása érdekében működő vállalkozás. |
||
| Módosítás dátuma: 2010. február 04. csütörtök, 15:02 |
